top of page

NÉPMŰVÉSZET

 

Dávid Júlia: Életfa

Fehérlófia - A teljesség meséje

Szántai Lajos: A révülés útjai

Milyen mögöttes tartalmakat rejtenek népmeséink?

Milyen út vezet a táltosssá váláshoz?

Kik a garabonciások?

Mit jelent a révülés?

Mindezt megtudhatjuk, és még számtalan titokra fény derül Szántai Lajos művészettörténész izgalmas előadásában.

 

A magyar népmesék csodálatos világa

 

 

"A magyar népmese olyan kincs múltunk keresésében, amelyet a mai napig nem aknáztunk ki. Gazdagsága, sokfélesége a világon egyedülálló.

Tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét.

 

A nép sokkal igazabban tudta a magyar történelmet, mint a krónikaírók. Bebizonyosodott, hogy a "parasztok csalfa meséi" és a "hegedősök csacska énekei" nemegyszer hűségesebben őrizték múltunkat, mint a történetírók.

 

A magyar nép ősköltészetének gyökerei a vallás, nevezetesen az őskultusz világába nyúlnak vissza. Az ősök szellemének tiszteletével együtt járt tetteik emlékének megőrzése és felelevenítése. A halotti tor és emléktorok alkalmával elbeszélték a halott nevezetes tetteit, vadállatokkal, emberekkel és elemekkel vívott küzdelmeit. A hadászatban, harcban kiváló hősök, vezetők, fejedelmek, hadvezérek tetteit mesés elemekkel tarkítva, kerek elbeszélésbe, gyakran ritmikus sorokba foglalták és mesélve, dalolva, szavalva adták szájról-szájra.

 

Egy idő után a vallási szempontok háttérbe szorultak és megszülettek ahősmondák. Az élő vezérek és fejedelmek tetteiről hősi énekeket, dalokat szereztek és ezeket az elődökről szóló énekekkel együtt immár hivatásos énekmondók adták elő a lakomák fűszeréül.

 

A hősmondák mellett a nép ajkán mesék keletkeztek, melyeknek középpontjában csodás természeti tünemények, szörnyállatok, az ember sorsát irányító jó és rossz szellemek, tündérek, boszorkányok, ördögök és a szellemekkel cimboráló varázslók álltak.

 

A kereszténység felvétele után e régi mondák és mesék egy részét újak kiszorítják és csak néhányat őrzött meg közülük középkori történetírásunk és népi hagyományunk.

Ezek a nép lelkébe olyan erősen beleivódtak, hogy hősi énekeink, balladáink és meséink minden idegen hatás ellenére megérték a mát. Balladavilágunkban és népmeséinkben ma is ott van egész Belső-Ázsia, Közép-Ázsia és a Kaukázus." >>

 

Dr. Kiszely István

istvandr.kiszely

 

 

 

"A magyar hagyományban a szellemi tanítás a magyar népmesékben és a mondavilágban található meg. 

A magyar népmese egyszerre személyes és közösségi utat tár fel a teremtés rendjének helyreállításához és a Teremtőhöz való visszatéréshez.

A magyar mondavilág pedig elsődlegesen a tájban élő embernek a feladatát fogalmazza meg a tájjal kapcsolatban, vagyis az adott szülőhelyen és annak nagyobb környezetében hogyan kell helyreállítani a rendet.

 

A lélekhez szóló tanítás elsőrendű módon a magyar népdalkincsben jelenik meg. Elemi erejű tanításról van szó. Ha nincsen lélekerő a szellemi tanítás mögött, akkor abból megvalósítás sohasem lesz.

 

A testre vonatkozó tanítás a mozdulatokon, a gesztusokon keresztül jelenik meg.

Ez a magyar néptánc hagyomány, amelyben visszaolvasható ugyanaz a teljesség, mint a magyar népmesékben. Ha végignézzük a táncrendnek a tanítását, ugyanaz a kép tárul elénk - személyre szabottan, ugyanakkor közösségi arculattal jelen lévő egyetemes tanítás -, amely a magyar népmesék mindegyikében

megfogalmazódott."

Born Gergely

 

Az arany nyílvessző

Egyszer volt , hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, s annak egy olyan kertje, amilyent még ember szem nem látott. Mert ez a kert - úgy tudjátok meg - csupa selyemfüvet termett. De hiszen teremhetett, nem volt abban a királynak semmi öröme. Ami nappal termett, éjjel mind leette valami ménes, de hogy miféle ménes, azt senki lélek nem tudta. >>

 

 

 

"A népművészet fölhasználásának helyes útja nem az, hogy a nép díszítményeit egyszerűen átmásoljuk polgári tárgyakra, sem az, hogy a nép díszítőelemeit idegen szellemű tervekbe kényszerítsük, hanem az, hogy aknázzuk ki egyetemes emberi értékeit, s oly nemzeti stílust alakítsunk ki, amely a szellemében és díszítőerejében magyar gyökerű.

Minél mélyebben merülünk el népművészetünk ízlésvilágában, annál jobban ráismerünk benne a magunk eredeti ízlésére és egész jellemére."

 

Dr. Kiszely István

 

 

A mesék szerepe a lelki egészség megőrzésében >>

 

 

bottom of page